Kedves Kollégák!
Az „Idén 175 éves a magyar vasút” elnevezésű vasúttörténeti kvízünk májusi fordulójára a jelentkezés 2021. május 24-én lezárult.
Legközelebb június 7-től lesznek elérhetőek a júniusi hónap kérdései.
A verseny májusi fordulójának helyes megfejtései:
Milleniumtól Trianonig (1896-1920)
- Kérdés: Miután 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesült Budapest néven, az egyre növekvő városban a tömegközlekedés fejlesztésére helyezték a hangsúlyt a városvezetők. 1874-ben átadták a fogaskerekű vasutat, 1877-ben megnyitott a Nyugati pályaudvar, 1884-ben pedig a Keleti pályaudvar is. Mit gondol, mennyi lakosa volt Budapestnek 1880-ban, és mennyi 1900-ban?
Helyes válasz: 1880-ban kb. 370 ezer fő, 1910-ben kb. 733 ezer fő
A századfordulóhoz közeledve a polgárosodás és urbanizáció hatalmas lépésekkel haladt előre. A Millenniummal, Magyarország fennállásának ezeréves évfordulójának ünnepével lassan lezárult a 19. század, amelyet sokan a vasút évszázadának neveznek, mert a közlekedés eszközei között a vasút haladt a közlekedési forradalom élvonalában, a vasút gyakorolta a legnagyobb hatást a társadalmi-gazdasági élet átformálására. A századfordulóra lehetővé vált az olcsóbb, rendszeres, kiszámítható és mindenki által elérhető közösségi közlekedés. Létrejöttek a munkahelyi ingázás, a migráció fogalmai, az utazás leegyszerűsödése, a lakóhely és a munkahely szétválása, szétválaszthatósága lehetőséget adott a könnyebb munkaválasztásra és lakhelyválasztásra is. A falvakból a városokba özönlöttek az emberek a jobb megélhetés reményében. A helyes válasz többek között itt is megtalálható:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_n%C3%A9pess%C3%A9ge
- Kérdés: Ki volt a szerzője az ötkötetes Vasútépítéstan munkának?
Helyes válasz: (Kisfaludi) Lipthay Sándor (1847–1905)
Erre az időszakra tehető, hogy a vasútépítés hazánkban önálló tudományággá nőtte ki magát. 1885–1908 között jelent meg az az ötkötetes korszakalkotó jelentőségű alkotás, amely Vasútépítéstan címmel megalapozta a tudományág oktatását is. Íróját méltán tekinthetjük a tudományág magyarországi megteremtőjének és egyik első kiváló gyakorlati és elméleti művelőjének. A Vasútépítéstan szerzője a Műegyetem út-, vasút-, víz- és hídépítészet tanára volt évtizedekig, vasútépítő mérnök, közlekedésügyi szakember, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egy időben a Magyar Királyi Államvasutak osztálymérnöke is volt. A Vasútépítéstan a legjelentősebb alkotása. A helyes válasz itt is megtalálható: https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/795.html
- Kérdés: Hol és milyen díjat nyert a Ganz-gyár a kompaund szerkocsis gyorsvonati mozdonnyal?
Helyes válasz: A jármű 1900-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a nagydíjat.
A 19–20. század fordulójára a Ganz-gyár mozdonyait mind szélesebb körben megismerték, és nemcsak belföldön, hanem külföldön is piacokra talált. Így jutott a gyár az első gőzmozdonyexporthoz, amit 1900-ban az egyik olasz vasút megrendelésére teljesített. A magyar mozdonygyártás világraszóló első sikerét is ehhez az időszakhoz kötjük. A gyár megépítette a kéthengeres, úgynevezett kompaund szerkocsis gyorsvonati mozdonyt, ez volt a gyár 1500. mozdonya. A MÁV-Gépgyár kapuin 1907-ben gördültek ki az első kéthengeres, telített gőzű kompaund mozdonyok. Ez a típus lett a legsikerültebb vontatójármű, mindösszesen 596 darab készült belőle. A helyes válasz például itt is megtalálható: https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/795.html
- Kérdés: Melyik ország vasúttársasága rendelte meg a Valtellina-vasút villamosítását?
Helyes válasz: Olaszország (1902)
Magyarország évtizedekkel a világ előtt járt a váltakozóáramú vasútvillamosítással, amely a kitűnő Kandó Kálmán nevéhez köthető. Munkája a takarékosabb szénfelhasználásból indult, felismerte, hogy jelentős szénmegtakarítás a gőzüzemű vasút fő hálózatának villamosításával lehetséges. Technikatörténeti jelentőségű érdeme az általa megalkotott egyszerű felépítésű és jó hatásfokú fázisváltós villamos mozdony (szinkron-fázisváltó 1916). 1898-ig csak rövid, helyi jelentőségű vonalakat villamosítottak, ami az alkalmazott feszültség alacsony szintjéből is következett. Kandó Kálmán 30 éves korában, 1902-ben munkatársaival a világon először a Valtellina-vasúton megoldotta a nagy távolságú, nagyfeszültségű, váltakozó áramú, fővonalú villamosítást. Ez volt tehát a világon a legelső hosszú és nagy teljesítményű vonalakra alkalmas villamosítás. Magyarország vasútvillamosításban bizonyítottan évtizedekkel a világ előtt járt. A helyes válasz és Kandó Kálmán munkásságáról további izgalmas olvasnivaló található többek között itt is: http://www.termeszetvilaga.hu/tv2002/tv0210/radnai.html
- Kérdés: Mit gondol, a MÁV és a magánvasutak összesen 1913-ban körülbelül hány fő vasutast foglalkoztattak összesen?
Helyes válasz: körülbelül 79 ezer fő
A vasút nemcsak a gazdasági folyamatokra volt hatással, hanem a társadalom fejlődésére, a polgárosodásra is. Befolyása a leghétköznapibb tevékenységekben is megmutatkozott: például az 1900-as évek elejére a nagy, több megyét megmozdító, több napos kirakodó vásárok kezdték elveszíteni jelentőségüket, hiszen a vasúton könnyen, gyorsan eljuthatott az ellátás minden termékből, ezáltal a fogyasztási szokások is megváltoztak. A vasúttal a szállítás egyre olcsóbb lett, egyre többféle árucikket, egyre kedvezőbb áron, egyre nagyobb tömegeknek lehetett eladni. A vasúti közlekedés hatására az I. világháborúig a lakosság fogyasztása folyamatosan növekedett. Természetesen a társadalmi-gazdasági változások a városok fejlődésére, a települések életére is hatottak. A MÁV a vasutas családok számára már nagyon korán elkezdett lakótömböket, lakótelepeket létrehozni, ezek a városok szerkezetének újfajta színezetet adtak. Néhány vasúti kereszteződésben, ahol nem volt település, az odatelepülő vasutas családok új településeket hoztak létre, ilyen például Pusztaszabolcs város is. A helyes válasz többek között az itt található dokumentum 565. (13.)oldalán található:
https://tti.abtk.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz1981_4/gadanecz.pdf
- Kérdés: Hogy nevezték ezt a vonatot, azaz kinek a hamvait szállította haza?
Helyes válasz: Kossuth Lajos, Kossuth-vonat
A vasút idővel új közösségi tereket is létrehozott. A klasszikus nagyvárosi pályaudvarok mintegy különálló kis világokként jelentek meg tágabb környezetükben. Gondoljunk arra, amikor kiemelkedően szimbolikus, reprezentatív helyszínként teret adott politikai megmozdulásoknak, politikai szónoklatoknak, katonai parádéknak, távozásoknak és érkezéseknek, temetési ceremóniáknak. Kitűnő helyszíne a színpadias be- és kivonulásoknak, díszlete, háttere mindenféle közéleti, társasági, politikai bemutatónak akkor, amikor érzelmileg kellett hatni, amikor a köznép lenyűgözése volt a cél. Bizonyos vonatokat nem betöltött funkciójuk, hanem a rajta utazó prominens személy neve alapján jelöltek. A 19. század utolsó évtizedének leghíresebb magyar vonata Torinóból Budapestre szállította egy elhunyt hamvait 1894. március 30-án. Az esemény olyan jelentőségű volt, hogy a vonat elhaladásakor az emberek kalapot levéve letérdeltek a vasút mentén. A helyes válasz itt is elérhető: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/89-03/ch10.html
- Kérdés: Meg tudja mondani, hogy a Vasúti és Közlekedési Közlöny hány éven keresztül (vagy mettől meddig) került kiadásra?
Helyes válasz: 74 éven keresztül 1871-től 1944-ig
A 19. század a magyarországi vasutak születésének korszaka, az új technikai-közlekedési vívmány, annak társadalmi jelentősége azonnal igényelte a nyilvánosságot is. A magyar sajtónak éppen ezt a szakaszát nevezik aranykornak (1878-1919), sokszínű lesz a sajtó, az újságírás szakmává válik, törvény rögzíti, hogy az újságírás írói hivatás, elismerik az értelmiségi pályák között. A technikai fejlődés fellendíti a lapalapítási kedvet, a lapkiadás üzletté válik. A korábbi néhány ezres példányszámok helyett 20-30 ezer példányban jelennek meg lapok (tankötelezettség bevezetésével az olvasói réteg szélesedik). A közlekedés fejlesztésével (közút, vasút, posta) egyszerűsödik a terjesztés. Ebben a kedvező közegben szinte a vasúttal együtt megszületik a vasút sajtója is. A századforduló volt a Magyar Királyi Államvasutak és a vasútépítés fénykora, a vasútnak ekkor már 5 országos lapja volt: a Vasuti és Hajózási Hetilap, a Vasuti és Közlekedési Közlöny, a Magyar Királyi Államvasutak Lapja, a Vasuti Lapok és a Vasút. A korabeli lapokba itt tud belepillantani és a helyes választ itt találja: https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/VasutiKozlony/
- Kérdés: Az I. világháború kitörésekor a történelmi Magyarországon hány kilométer vasúti pálya volt összesen?
Helyes válasz: 21.200 km
Magyarország az I. világháborúig lépést tartott a külfölddel, olyan vasúti hálózattal rendelkezett, melyen jelentős forgalom zajlott mind a személy mind a teherforgalom vonatkozásában. A hálózat legfőbb vonalai kiépültek, s a további fejlesztés a hálózat sűrítésére irányult, ami az ország központi részein elérte, sőt túl is haladta a szükséges mértéket. Az első világháború kitörésekor a történelmi Magyarországon 18.933 kilométer volt a MÁV kezelésében (ebből 44,3% állami tulajdon, 55,7% állami kezelésű magántulajdon volt). A pályaépítéssel egy időben közel 1500 vasútállomás is felépült, továbbá a történelmi Magyarország területén 1600 km keskeny nyomtávolságú vasútvonal (a mai kisvasutak és közúti vasutak elődei) is megépült. A helyes válasz itt is megtalálható: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_vas%C3%BAtt%C3%B6rt%C3%A9nete
- Kérdés: Milyen jármű gyártásába kezdett katonai felhasználásra 1914-ben a MÁVAG?
Helyes válasz: páncélvonat gyártásába
Az első világháború megfeszített munkára, emberfeletti szállítási teljesítményre kényszeríttette a magyar vasutas társadalmat. Több mint négy éven keresztül rendkívüli forgalomnövekedést eredményezett a háború: előbb az ország belsejéből a frontok irányába, utóbb onnan a sebesültek és menekültek hazaszállításával visszafelé. A háború időszakában a leginkább terhelt vasútvonalak a békebeli forgalomnak három-négyszeresét látták el. A jelentősebb hadmozdulatok idején több ezer katonavonatot kellett a veszélyeztetett területekre eljuttatni. A magyar vasutak igyekeztek megfelelni a követelményeknek, de ez egyre nehezebb volt gazdaságilag és technikailag egyaránt. A háború évei alatt a megnövekedett igénybevétel miatt elhasználódtak járművek és a vasútvonalak. A gyárak a frontra termeltek, ezért az eszközök javításában, a nyersanyagokban a vasút jelentős hátrányba került. Itt található a helyes válasz: https://honvedelem.hu/hatter/multidezo/mav-haborus-jovateteleink-legfobb-fizetoeszkoze.html
- Kérdés: A trianoni békeszerződés által megszabott új határok hány vasútvonalat vágtak át?
Helyes válasz: Az új határok 49 vasútvonalat vágtak át.
Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés csonka vasúthálózatot hagyott meg Magyarországnak. A trianoni határ hátrányos kijelölése a fontos sugárirányú vasútvonalak meglevő összeköttetéseit számos helyen átvágta, jelentős vasúti csomópontok közvetlenül a határ túlsó oldalára kerültek. A háborút követő békediktátum minden méternyi, az új országhatárokkal párhuzamos vasútvonalat a határ túlsó oldalának ajándékozott. A magyar vasúthálózat jelentős része, 63 százaléka a szomszédoké lett, ezen felül fel kellett szedni a vonalak második sínpárját, illetve előírták, hogy a jövőben nem épülhet Magyarországon vasút egynél több sínpárral. A helyes válasz mellett további adatok is olvashatók itt: https://iho.hu/hirek/a-magyar-vasut-trianonja-200605